A KÖZÉPKOR

Köszöntelek a kolostor másolóműhelyében!
Nem véletlenül vagyunk itt, a középkorban ezen a helyen készültek a könyvek, hosszú évszázadokon keresztül a tudás, a kultúra és az írásbeliség központjai voltak a kolostorok. A szerzetesek kötelező elfoglaltsága volt az olvasás. A műhelyekben szorgalmas barátok másolták az egyházi és az ókori szerzők munkáit, a könyv ma használt formája is ekkor alakult ki.

Emlékszel, az előző fejezetben volt arról szó, hogy az ókorban főleg papiruszra írtak, mostanra az írás legfontosabb alapanyaga a kolostorban a pergamen lett. A pergamen története is az ókorig nyúlik vissza. Erről van egy kedves történet is. A hagyomány szerint II. Eumenész pergamon királya (Kr.e. 197-158) találta fel a pergament, amikor nem jutott hozzá a szokásos egyiptomi papirusz mennyiségéhez. II. Eumenész birodalmában sok kecskét tartottak, kikészített állatbőröket használták papirusz helyett. A pergamen szó innen, Pergamon város nevéből származik. A pergamen borjú vagy kecskebőrből készült. Nyugaton vagy ezer éven át a pergamen volt az írás alapanyaga, egészen addig míg a papír hozzáférhetővé nem vált. A pergament kezdetben feltekerték.

Pergamentekercsre írt Tóra
A KÓDEX |
Képzelheted, hogy milyen nehéz volt tartani a több méter hosszú állatbőrt. A pergamentekercsek használata nagy súlyuk miatt nem volt praktikus, s mivel csak a tekercs egyik oldalára írtak, ezért készítésük is gazdaságtalan volt. De ekkor kitalálták, hogy a pergamenhártyákat ívekre kell hajtogatni, majd az összehajtogatott lapokat egymás fölé kell helyezni, aztán kemény táblák ( leggyakrabban fa) közé kell szorítani. Így született meg a mai könyv őse, a kódex. A kódexforma az 5. században általánosan elterjedt Európában. Ezt a fajta könyvet fáradságos munkával, kézírással, szerzetesek készítették. A középkorban egy olyan szép kódex előállítása mint amilyen itt is látható, hosszú időbe telt és nagyon sok pénzbe került. Egy 600 oldalas kötethez például 3000 állat bőrére volt szükség. A kolostor lakói mindent maguk állítottak elő, amire a könyvíráshoz szükségük volt. Egyik szerzetes a hártyát, a másik a tintát készítette, a harmadik a lúdtollat hegyezte, vonalzót fűrészelt. A díszesebbnek szánt kódexbe a másoló színes kezdőbetűt (iniciálé), a széles margóra folyondárdíszt, az üresen hagyott helyekre miniatúrákat (apró, de kidolgozott képeket) festett. A ligator - a könyvkötő barát - a sorba rakott füzeteket erős spárgával összefűzte , s az egészet kemény deszkalap közé kötötte. E kötésmódról kapta a középkori könyv a kódex nevet (codex = fatábla). |


TUDOD-E,
hogy a jelenleg ismert legrégibb magyar kéziratos szövegemlék a 12. századból fent maradt
Halotti Beszéd, a Pray-kódex utolsó fejezetében olvasható? A legrégibb fennmaradt vers az
Ómagyar Mária-siralom, a 13. századból származó Sermones latin hártyakódexben olvasható.
Kattints
ide, s nézd meg Mátyás király könyvtárának egyik legszebb kódexét, a Gradualét, ajánlom figyelmedbe a 9. oldalt, s a gyönyörű iniciálékat.
A BIBLIOTHECA CORVINIANA |
Van mire büszkének lennünk, mert Mátyás király könyvtára a 15. század legnagyobb könyvgyűjteményének számított. A kódexek a budai palota keleti oldalán, két könyvtárteremben lettek elhelyezve. A könyvek elülső táblájukon feküdtek a falak mentén polcokon, aranyos szövetekkel védve a portól, középen pedig antik mintára készült háromlábú székek álltak. A könyveket a király hollós címere díszítette, ezért nevezzük a gyűjtemény egyes darabjait corvináknak (latinul holló = corvus). A gyűjtemény feltehetőleg 1500-2000 kötetet számlált. Mátyás halála után könyvtárát széthordták. Ma 200-nál több hiteles corvinát ismerünk szétszóródva a világ nagy gyűjteményeiben. Magyar gyűjteményekben 53 corvina található.
|
TUDOD-E,
hogy Mátyás udvarában a könyvnyomtatás feltalálása után 10 évvel már működött nyomda?
1471 tavaszán a király meghívására Budára érkezett Hess András, aki Rómában volt nyomdász. Két könyvet nyomtatott, a Magyarok krónikáját és a Basilius Magnus (A költői legendákról) című művet. Mátyás király megmaradt könyveinek legnagyobb gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtárban található.
Kattints ide és lapozd fel Mátyás király könyveit!
Írd meg a végét! Kankalinnal kitaláltunk egy mesét Mátyás király könyvtárosáról, de nem sikerült megírnunk a befejezést. Olvasd el a mesét, s ha van hozzá kedved írd, meg a történet végét!
Itt olvasható a mese.
A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG KÖNYVTÁRA |
Az bencéseket 996-ban Géza fejedelem telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is. Bencés kolostor elképzelhetetlen könyvtár nélkül. A pannonhalmi szerzetesek az 1100-as évektől fogva rendelkeztek könyvtárral. A bencés rendi szabályzat a közös olvasmányokon kívül, egyéni olvasást is előír. Az ehhez szükséges könyveket minden évben nagyböjt idején osztotta ki a könyvár vezetésével megbízott szerzetes.
|

TUDOD-E,
hogy a pannonhalmi könyvtár jelenleg is működik, s a könyvtár legbecsesebb kincse a Tihanyi apátság alapítólevele 1055-ből? A latin nyelvű szövegbe ágyazva, számos magyar nyelvű szórványt találunk: 58 közszót, több ragot és képzőt. Az oklevél közismert magyar nyelvű szórványa: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea". Az apátság honlapján megnézheted a mai könyvtárat.
Kattints ide, s máris Panonnhalmán vagy.A KÖNYVNYOMTATÁS |
A középkorban az írás-olvasás kevesek kiváltsága volt. Amint ez a tudás szélesebb körben is elterjedt, megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. A polgárság erősödésével új olvasói réteg jelent meg, akik igényelték a könyvhöz való hozzájutást. A megnőtt keresletet a céhes másolóműhelyek már nem tudták kielégíteni. Olcsóbb és gyorsabb könyvkészítési módszerre volt szükség. 1450-ben Johann Gutenberg találja fel a könyvnyomtatást. Mainzban született és dolgozott, a betűszedés feltalálója. Legismertebb könyvét, a 42 soros Bibliát, Gutenberg Bibliának is nevezik.
Találmányának lényege: Kemény fémből betűkészletet készített, amelyet patricának neveznek. A patricát belepréselte egy puha fémbe, így bemélyedő betűformát (matricát) kapott. A forró ólmot beleöntötte a matrica mélyedéseibe, és így új ólomszerű negatív képet kapott. Az ólombetűkből kiszedte a szöveget. A nyomtatás csavaros sajtópréssel elvégezte. Gutenberg nagyszerű találmánya tette lehetővé, hogy gyorsabban állítsanak elő olcsó könyvet. A könyvnyomtatás megsokszorozta az információk elterjedésének lehetőségét. A nyomdászat az elkövetkező ötszáz évre megteremtette a nyomtatott betű egyeduralmát, melyet találó hasonlattal Gutenberg-galaxisnak hívnak.
|

TUDOD-E,
hogy az első nyomtatott könyv az un. 42 soros Biblia volt, ami természetesen Gutenberg mester műhelyében készült? Az 1455 és 1500 között Európában szedésnyomással megjelent könyveket ősnyomtatványoknak nevezzük. Ezek a nyomdatermékek formájukban még hasonlítanak a kódexhez. A kiadványoknak nincs címlapjuk. A könyv adatait - szerző, a mű címe, nyomdász neve, kiadás éve - a könyv végén az un.
kolofonban tüntetik fel. Az ősnyomtatványok általában 100 - 300 példányban készültek.
TUDÁSPRÓBA
AVAGY LÁSSUK MIT TUDSZ
Nem is sötét a középkor, szívesen beállnék néhány napra könyvmásolónak egy kolostorba, de sajnos a történet végére értünk. Nem maradt más hátra, mint a NAGY TUDÁSPRÓBA. 5 kérdést teszek fel, hogy teszteld a tudásod. A négy válaszlehetőség közül jelőld be a szerinted helyes választ. A tudáspróba végén rögtön meggyőződhetsz a válaszaid helyességéről, ha rossz választ adtál, ne add fel, próbálkozz újra!
Sok sikert!
1. kérdés
Mi a pergamen?
a.
b.
c.
d.
2. kérdés
Mit nevezünk iniciálénak?
a.
b.
c.
d.
3. kérdés
Mátyás híres könyvtára a Bibiliotheca Corviniana. Hol őrízte Mátyás világhírű gyűjteményét?
a.
b.
c.
d.
4. kérdés
Hol őrzik a Tihanyi apátság alapító levelét?
a.
b.
c.
d.
5. kérdés
A könyvnyomtatás Gutenberg találmánya. Mit nyomtatott a mester elsőként?
a.
b.
c.
d.