Írás története
Üdvözöllek az őskorban!
| AZ ŐSKOR - BARLANGRAJZOK | |
Az őskori ember csak rajzban tudta rögzíteni gondolatai, ismereteit. Kőbe, fába, csontba karcolta , a barlang falára festette az elejtendő állat képét: bölényt, mamutot vadlovat. A barlangrajzok nem kapcsolódnak egyetlen nyelv szókincséhez: ki-ki a saját nyelvén értelmezheti ábráit. A nagy kérdés az, hogy miért készítették ezeket a műalkotásokat. Vannak kutatók, akik szerint csupán díszítésül szolgáltak. Mások szerint ezek a barlangok mindenekelőtt kultikus szertartások színhelyei voltak. Az alkotások közül a spanyolországi Altamira barlang és a franciaországi lascaux-i barlang vált különösen híressé. Nézegess barlangrajzokat! |
TUDOD-E,| TÁRGYJELEK | |
A feledékenység ellen az emberek többféle tárgyjelet használtak. Először a mennyiségek rögzítésére találtak ki jeleket.   A kipu az inkák, a rovásbot a magyarok számológépe volt.A kipu, vagy más néven az zsinórírás egy különleges, tízes számrendszerbeli információtárolási rendszer, melynek segítségével helyettesítették az írást az Inka Birodalomban. A rovásboton az adóságot tartották nyílván. A rossz tanuló ma is kaphat bűntetést, ha sok van a rovásán. |
| KÉPÍRÁS - ÉKÍRÁS | |
 A sumérok ékírása Kr. e. 4000-ben alakult ki. Írásuk kevert szó- és szótagírás volt. Puha agyagtáblába rajzolták be a jeleket, majd napon megszárították, vagy kiégették az agyagot. Az agyagtáblák az emberiség első könyvei. E leletből ismerjük a sumérok egyik legszebb irodalmi emlékét, a Gilgames-eposzt. Az ékírás tizenhárom jelét Georg Friedrich Grotefend, egy 27 éves, fiatal német gimnáziumi tanár már helyesen értelmezte a teljes megfejtéshez Creswicke Rawlinson jutott el.
| |
hogy az ékírással készült könyvekből állt Asszurbanipál király ninivei könyvtára. A több, mint 20000 könyvet szinte teljes épségben találták meg. Ez annak köszönhető, hogy ezek a könyvek anyagból készültek.| KÉPÍRÁS - HIEROGLIFÁK | |
Kőbe, fába vésve és papiruszon is fennmaradtak írások. Egyiptom írása több mint ezer éven át megfejtetlen rejtély volt. Jelentését a 19. században Jean-Francois Champollion francia tudós fejtette meg a rosette-i kő segítségével. Nézd meg a rosette-i kővet!I tt többet is meg lehet tudni az egyiptomi írásról. |
Az egyiptomiak legrégibb írása, a hogy az ókor első jelentős könyvtára Alexandriában épült Kr.e. a IV - III. század fordulóján? A könyvárban közel 49 ezer papirusz tekercset őriztek. Az ókori világ legnagyobb könyvtárát a Ptolemaiosz uralkodók alapították Kr. e. a 3. században. A könyvtár az ókori irodalom egészét gyűjtötte, s már katalógusa is volt.
A maja indiánok írása is hieroglifákból áll. Jelenleg ezeknek a jeleknek csak a felét tudjuk megfejteni.
| KÍNAI ÉS JAPÁN ÍRÁS | |
 A japánok a kínaiaktól vették át az írást, melyet saját nyelvükhöz igazítottak. Így alakították ki a hiragana elnevezésű folyóírást, majd a 11. század végén kissé szögletesebb jelekből álló katakana írást. A katakana és a hiragana szótagírás. A japánok ma is 3-4000 írásjelet használnak.(Katakana írásjel.) |
A képírás jellegéből ma is sokat őriz a kínai és a japán írás. A kínai írás eredetileg különböző tárgyak, élőlények képét idézte, a fejlődés eredményeként a jelek elvesztették képszerűségüket. A kínai írás érdekessége, hogy nem követi a képírástól a betűírásig tartó fejlődési vonalat. Ennek oka, hogy a kínai nyelv csupa egy szótagú szóból áll. Egy szó általában több jelentésű. A kínai írásjelek megtanulása nem egyszerű, legalább 3000 jel ismerete szükséges. Olvass a hogy a kínaiak találták fel a papírt i. sz. 105-ben Kínában Ho-ti császár (Han dinasztia) uralkodása alatt? Ősi eljárás szerint a nyersanyag bambusznád volt. A szálakat először durva rostokká zúzták és 100 napig meszes oldatban áztatták. Ezután tiszta vízbe tették és három hétig benne hagyták. A teljesen szétázott rostokat egy nehéz kalapáccsal összezúzták. Üstökben lúgos közegben főzték , majd a pépet átmosták és kiteregették a napra fehéredni. Gyakori forgatással érték el az egyenletes színt. Tíz nap után kőlapokon majd kőmozsarakban finomra zúzták a pépet és fakádakban vízzel csomómentesre elkeverték. Ehhez valamilyen növény gyökerének ragadós levét adagolták és jól összekeverték. 660-ban pedig már papírpénzt használtak a kínaiak. A könyvnyomtatás is kínai találmány. A legrégibb (i. sz. 868) ősnyomatot, az ún. Gyémánt Szutrát Stein Aurél orientalista professzor fedezte fel 1907-ben, amikor ásatásokat folytatott Jümenkuan és Tunhuang között.| BETŰÍRÁSOK - FÖNÍCIAI ÍRÁS | |
A földközi-tenger partvidékén élő kereskedő, hajós népek műveltsége igen magas fokon állt. Hatása az egész európai civilizációra kiterjedt. A betűírás bölcsőjének Föníciát tekintik. A föníciai írás a protosínai írásból alakult ki, aszerint, hogy az ökör neve alef, jele az "a" a, ház jele a béth jele a "b" vagyis mindig a szókezdő hang a jele lett a betű. Kr. e. 14-13. században megalkotott ábécéjük 22 betűt tartalmazott. Írásuk legrégibb emléke a "moábita kő", amelyet a Holt tenger vidékén találtak, Kr. e. 9.századból származik. Ezt a követ a francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében, a XIX. század közepén. A kő az i.e. IX. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg. Írásjeleit a kő felfedezése után nyomban lerajzolták, s előkészületet tettek a kő elszállítására. Az arabok nem jó szemmel nézték a francia tudósok szándékát, mert azt gyanították, hogy az idegenek nagy kincset találtak. Tüzet gyújtottak a kő alá, és amikor az izzott a forróságtól, hideg vizet zúdítottak rá. A kő darabokra hullott. Összeszedett darabjait a francia tudósok elszállították a párizsi Louvre-ba, s minthogy a tudósok a követ, a rajta levő feliratokkal együtt, pusztulása előtt lerajzolták, e rajz alapján a darabokat újból összeállították. Írásuk rendszere hatott a modern írásra, amely ma betűírásként használatos. Itt többet is megtudhatsz a föníciaiak írásáról! |
| A GÖRÖG ÍRÁS | |
|
hogy Görögországban az írni tudás állampolgári követelmény volt. Csak az vehetett részt a szavazásokon, aki írástudó volt. Szinte minden nagyobb városban működtek könyvtárak, amelyek múzeumokhoz, oktatási intézményekhez kapcsolódtak. Jelentősek voltak a tudósok, filozófusok, költők által alapított magánkönyvtárak is.| A RÓMAI ÍRÁS | |
Az ókori rómaiak az etruszkoktól tanulták az írást, és mindössze négy betűt a (B, D, O, X) vettek át a Dél-Itáliába betelepült görögöktől. A latin ábécé betűi A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, V, X, Y. A rómaiak egyaránt írtak papiruszra és pergamenre. Feljegyzéseiket, leveleiket gyakran viasztáblára karcolták. Rómában a 4. században megjelentek a nyilvános könyvtárak, 28 működött belőlük a városban. A könyvtárakat tudósok vezették, a gyűjtemények százezres nagyságrendűek voltak. |
| A MAGYARSÁG ŐSI ÍRÁSA, A ROVÁSÍRÁS | |
A rovásírás a pogány magyarság általánosan használt írása lehetett, amit a kereszténység előretörése semmisített meg. A székely-magyar rovásírás a türk (török) írás családjába tartozik. A magyarság az Ural vidéki őshazában találkozott vele először a török népek közvetítésével. Jelkészletének 16 betűje türk, néhány glagolita eredetű. Első rovásírásos emlékeink a 15. század elejéről valók. A legjelentősebb a nikolsburgi ábécé. Elnevezése onnan ered, hogy a nikolsburgi hercegi könyvtár birtokában lévő ősnyomtatvány pergamenborítóján találták meg. |
TÖRD A FEJED! 
TUDÁSPRÓBA AVAGY LÁSSUK MIT TUDSZ
Az írástörténetéről szóló fejezet végére érkeztél, örülök hogy velem tartottál. Nem maradt más hátra, mint a NAGY TUDÁSPRÓBA. 5 kérdést teszek fel, hogy teszteld a tudásod. A négy válaszlehetőség közül jelőld be a szerinted helyes választ. A tudáspróba végén rögtön meggyőződhetsz a válaszaid helyességéről, ha rossz választ adtál, ne add fel, próbálkozz újra!
Sok sikert!
1. kérdés
Hol találtható a vörös jaguárt ábrázoló barlangrajz?
a. Spanyolországban az Altamira barlangban
b. Magyarországon az Aggteleki barlangban
c. Svédországban
d. Mexikóban a Juxtlahucaca-barlangban
2. kérdés
Milyen írást használtak az ókorban a sumérok?
a. hieroglifákat
b. szótagírást
c. ékírást
3. kérdés
Ki fetette meg az egyiptomi hieroglifákat?
a. Rawlinson
b. Champollion
c. Grotefend
4. kérdés
Kiknek köszönhetjük a betűírás feltalálását?
a. a föníciaiaknak
b. a mayáknak
c. a görögöknek
5. kérdés
Milyen írást használtak a magyarok a latin betűs írás előtt?
a. ékírást
b. képírást
c. barlangrajzokat
d. rovásírást