(Nők Lapja, 1977.)

Rickl Mária a büszke kalmárlány és Jablonczay Kálmán dzsentrifiú házasságával indul az elbeszélés, de származásukból fakadó ellentétek végzetes tragédiákhoz vezetnek: Kálmán elkártyázza vagyonukat. Fiuk, az ifjabbik Jablonczay Kálmán örökölte apja féktelen természetét, s mikor ő házasodik meg, ugyanazt a hibát követi el, mint apja. Mária unokáját, Kislenkét vasszigorral neveli, holott a lány kiváló irodalmi tehetség, s képességét megpróbálja kibontakoztatni.

Szabó Magda a Régimódi történetről

"A Régimódi történet pontosan az, amit ez a két szó kifejez: régimódi történet. Annak a valakinek a története, akinek a legtöbbet köszönhetek az életemben, az édesanyámé, Jablonczay Lenkéé. Mikor megírtam életem első tíz esztendejét összefoglaló és ábrázoló Ókutat, az önéletrajzomat, sokan kérték tőlem, szóban is, írásban is, mondjak el többet édesanyámról, mint az Ókútban benne állt.

Nos, a Régimódi történetnek ő és különös családja a hőse egészen. Anyám szokatlan adottságokkal született. Írónak éppoly kiváló lehetett volna, mint muzsikusnak, sőt kifejlődhetett volna belőle egy korát megelőző, rendkívüli pedagógus is. Magyarország akkori politikai, gazdasági, társadalmi képlete nem tette lehetővé, hogy bármelyik képességét kamatoztassa. Anya lett belőle és feleség, sose futhatta meg pályáját, s amikor örökre itt hagyott bennünket nálam csaknem tíz évvel idősebb fivéremmel, azt mondta a halálos ágyon: "Annyi titkom volt". A Régimódi történet úgy született, hogy utánamentem a titkainak, megpróbáltam rekonstruálni az életét családtagjaival együtt, feleletet kapni mindarra, amire gyerekkoromban részint nem voltam kíváncsi, részint amúgy sem hallhattam volna meg, mert anyám családtagjainak története nem minden részletében volt egy gyermek vagy egy fiatal lány fülének való.

Felkerestem élete valamennyi helyszínét, beszéltem szemtanúkkal, idős rokonokkal, kutattam régi levelesládákban, naplókat olvastam, családi emlékiratokat, megszereztem hajdani kedves olvasmányait, végigböngésztem az újságokat, amelyek gyermek- és ifjúkora Magyarországának és a világnak történetét rögzítették. Az anyag, amit találtam, döbbenetes volt és olyan gazdag, annyira drámai, hogy regénybe rendezésekor, az első olvasás után Illés Endre azt javasolta, csináljam meg a színpadi vázlatát is. A néző ezt fogja majd meglátni a színpadon, a regény sűrítését. Anyám története persze nem igazán régimódi történet.

A századforduló ruhái, díszletei közül egy fiatal lány arca néz vissza ránk a valamikori Debrecenből, aki valamikor az én anyám lett, s mindenki nevében, aki nem futhatta meg a pályáját, akinek napjai nem a saját céljait, hanem a családját szolgálták mindörökké, kéri számon ismételhetetlen, egyetlen, mindig mosollyal vállalt életét."

2013.

A Csokonai Színház műsorfüzetéből

"Ízig-vérig debreceni történetet mesél el Szabó Magda a Régimódi történet című regényében, felelevenítve saját családjának, elsősorban édesanyjának múltját. A hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit feszegető művet társulatunk oszlopos tagja, Csikos Sándor állítja színpadra, aki az írónő legkedvesebb debreceni színésze-rendezője volt. Miután a Kígyómarást rendezőként, a Kiálts, város! és A macskák szerdája című előadásokat pedig színészként jegyezte, és minden Debrecenben bemutatott produkcióban szerepelt, az egykori "főbíró" ezúttal az 1830-as évektől követi nyomon négy nemzedék életét. Egy család történetét: tele fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással. Egy női történetet, melyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet."